Az iskola

Az iskola

Az iskola” címet viselő IV. témakör összesen hat altémakörből (tételből) áll. Ebből négy mind középszinten, mind pedig emelt szinten előfordulhat, de emelt szinten már ezek kapcsán is sokkal komolyabb, összetettebb kérdésekre kell tudnod válaszolni. A fennmaradó két altémakör (tétel), melyet az alábbi listában vastag betűvel szedtem, kizárólag emelt szinten fordulhat elő. Ezen az oldalon elsősorban utóbbiakhoz találsz egypár tippet, ötletet: hogy egyáltalán miről is beszélhetsz egy-egy tétel kapcsán. Ezeket a tömör, magyar nyelvű összefoglalókat ne is próbáld meg lefordítani és betanulni, mert ahhoz már inkább felsőfokú (C1-es) nyelvtudásra lenne szükséged. Csak szedd össze saját tapasztalataidat, próbáld meg felidézni mit hallottál már ezekről a témákról, ha kell, olvass kicsit utánuk és próbáld meg gondolataidat akár szóban, akár írásban összefoglalni, természetesen angolul.


Tartalom

Az iskola: az altémakörök (tételek) listája

  1. Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
  2. Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
  3. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
  4. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
  5. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
  6. Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az iskola: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon

Magyarországon az oktatásban és nevelésben 3 és 16 éves kor között kötelező részt venni. Ez 3 év óvodai és 10 év iskolai nevelést / oktatást jelent.

A szülők, ha úgy döntenek, legkorábban 20 hetes kortól egészen 3 éves korig adhatják bölcsődébe gyermekeiket.

Ezt követi 3 és 6 éves kor között az óvoda, ami viszont már kötelező.

A gyermekek legkorábban 6 éves korukban válnak tankötelessé, de csak akkor, ha ténylegesen elérték az iskolaérettséget.

Az általános iskola leggyakrabban 8 osztályos: magában foglalja az 1.-től 4. évfolyamig tartó elemi képzést, illetve az 5.-től 8. évfolyamig tartó alsó középfokú képzést, de utóbbi részben (7-8. évfolyam) vagy egészben (5-8. évfolyam) egyes középiskolákban is elvégezhető.

A középiskola lehet:

  • gimnázium
  • szakgimnázium (kifutó iskolatípus)2020 őszétől: technikum
  • szakközépiskola (régi elnevezés)2020 őszétől (új elnevezés): szakképző iskola
  • szakiskola

A gimnázium általában 4 osztályos: a 9.-től 12. évfolyamig tartó felső középfokú képzést foglalja magában. Léteznek azonban 6 osztályos (7-12. évfolyam) és 8 osztályos (5-12. évfolyam) gimnáziumok is.

A gimnáziumok általános (közismereti) képzést adnak, felkészítenek

  • a közismereti érettségire és
  • a felsőoktatásban való továbbtanulásra.

Vannak tagozatos illetve két tanítási nyelvű gimnáziumok is. Utóbbiak a célnyelvet, előbbiek bizonyos tantárgyakat (például természettudományokat) emelt óraszámban oktatnak.

A szakgimnáziumok mind általános (közismereti), mind pedig szakmai elméleti és gyakorlati képzést nyújtanak. Felkészítenek

  • a közismereti és a szakmai érettségire,
  • (szakirányú) technikusi képzésben való részvételre,*
  • szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, illetve
  • szakirányú munkába állásra.

* Plusz egy év (13. évfolyam) szakirányú képzéssel technikusi oklevél szerezhető. A szakiránytól eltérő képesítés plusz két év alatt (13-14. évfolyam) szerezhető meg.

2020-tól a szakgimnáziumok ötéves (9-13. évfolyam) technikumokká alakultak át. A technikumban az általános (közismereti) képzés mellett, az első két évben (9-10. évfolyam) ágazati alapozó, majd ezt követően három éves szakmai képzésben vesznek részt a tanulók (11-13. évfolyam). A szakképzésen belül a gyakorlati oktatás külső munkahelyeken történik (ez a duális képzés lényege). A 13. évfolyam végén a technikumok mind érettségi bizonyítványt, mind pedig technikusi oklevelet adnak.

A szakközépiskola 3 + 2 osztályból (9-13. évfolyam) áll és mind közismereti, mind pedig szakmai elméleti és gyakorlati képzést ad. A 11. évfolyam végén államilag elismert „szakmunkás” képesítés szerezhető. Az utolsó két osztály (12-13. évfolyam), mely az érettségi vizsgára készít fel, választható.

A szakközépiskola az új, 2020-ban bevezetésre került középfokú szakképzési rendszerben a szakképző iskola elnevezést kapta. A 3 éves képzés, az általános (közismereti) oktatás mellett, egy egyéves ágazati alapozó és egy kétéves szakmai képzésből áll. Utóbbi duális képzés, elsősorban munkaszerződés keretén belül folyik. A sikeres szakmai vizsgát követően továbbra is nyitott a lehetőség az érettségi bizonyítvány, illetve a technikusi oklevél megszerzésére.

A szakiskolák sajátos nevelési igényű tanulókat készítenek fel szakmai vizsgákra.

A felsőoktatásban az alapképzés általában 3-4 év. Erre épül a mesterképzés, ami plusz 1-2 évet jelent. Egyes szakterületeken osztatlan képzés folyik. Ilyen például az orvosi, ahol az egyetem 6 év.

A mesterdiploma megszerzése után, azok számára, akik tudományos fokozatot szeretnének szerezni, a következő lépcső a doktori képzés.






Angol szavak, kifejezések

Mivel ez nem egy könnyű téma, adok még egy kis segítséget:

magyar kifejezésekangol megfelelőjük
bölcsődecrèche
óvodakindergarten
alapfokú oktatásprimary education
általános iskolaprimary school
általános iskola: alsó tagozatlower primary school
általános iskola: felső tagozatupper primary school
középfokú oktatássecondary education
alsó középfokú oktatáslower secondary education
felső középfokú oktatásupper secondary education
középiskolasecondary school
gimnáziumupper secondary school
szakképzés (elméleti plusz gyakorlati képzés)vocational education and training (VET)
technikumtechnical secondary school (UK)1
szakképző iskolavocational secondary school
szakiskolavocational secondary school for students with SEND2
évfolyam (általános és középiskolában)grade
érettségi vizsgasecondary school leaving exam
érettségi bizonyítványsecondary school leaving certificate
felsőoktatáshigher education
főiskolacollege (US)3
főiskolai diplomacollege degree
egyetemuniversity
egyetemi diplomauniversity degree
alapképzésbachelor’s degree programme
mesterképzésmaster’s degree programme
doktori képzésdoctoral degree programme

1 A „secondary technical school” a régi angliai iskolarendszeren belül létezett, de jellegét tekintve talán ez áll legközelebb a mi technikumunkhoz.
2 SEND = Special Education Needs and / or Disabilities
3 A „college” az amerikai angolban vett értelemben.

Forrás:

United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation (UNESCO) | International Standard Classification of Education (ISCED)

European Commission (EC) | Eurydice

UCAS | Érettségi Bizonyítvány

Vissza a tartalomjegyzékhez

Iskolatípusok és iskolarendszer Angliában

Angliában az oktatásban és nevelésben 5 és 18 éves kor között kötelező részt venni:

  • 5 és 16 éves kor között teljes idejű képzésben,
  • 16 és 18 éves kor között teljes idejű vagy részidős elméleti és / vagy gyakorlati oktatásban.

Ötéves kor előtt a szülők részidős intézményekbe adhatják gyermekeiket:

  • 2 éves kor alatt bölcsődébe,
  • 2 és 4 / 5 éves kor között óvodába.

Utóbbi alternatívájaként, 4 és 5 éves kor között választhatják a teljes idejű iskola-előkészítőt is, ami az általános iskola első évfolyama.

Az elemi iskola 5 és 11 éves kor között már kötelező. Az oktatás kétlépcsős: „Key Stage 1”-re és „Key Stage 2”-re tagolódik. A tanulmányokat angolból és matematikából nemzeti szinten egységes vizsga zárja, de ennek eredménye a továbbtanulásba nem számít bele.

Az elemit követi a középiskolai oktatás, amely két- vagy háromlépcsős:

  • Key Stage 3”: 11-14 éves korosztály
  • Key Stage 4”: 14-16 éves korosztály
  • Sixth Form”: 16-18 éves korosztály

A „Key Stage 2”-t és a „Key Stage 3”-at kötelező teljesíteni. Utóbbi zárásaként a tanulók „GCSE” (= „General Certificate of Secondary Education”) vizsgát tesznek. Ha a középiskola szakmai képzésben is részesíti diákjait, akkor azok a „GCSE” mellett szakmai oklevelet („Technical Award”) is szerezhetnek.

16 éves korban a diákok több továbbtanulási lehetőség közül választhatnak. Az egyetemi felvételikhez szükséges úgynevezett „A Level” (= „Advanced Level”) vizsgákat a „Sixth Form” végén tehetik le. A „Sixth Form” alternatívája valamilyen teljes vagy részidős szakképzésben és / vagy (munkaszerződés keretein belüli) szakmai gyakorlaton való részvétel. Egyéves szakmai képzést követően „Technical Certificate” szerezhető, kétéves szakmai képzést követően „T Level” (= „Technical Level”) vizsga tehető.

Finanszírozás szempontjából vannak állami („state schools”) és magániskolák („public* schools”, „private independent schools”).

* Itt a „public” elnevezés senkit se tévesszen meg: Angliában ezek magániskolák! Az elnevezésnek történeti okai vannak.

A képzés jellege szempontjából számos iskolatípus létezik, de sok csak a régi iskolarendszer maradványa. Napjainkban a középiskolák többsége „comprehensive school”, mely közismereti, valamint különböző szakmai képzési programokat egyaránt indít. Felvételi nincs és a tanulókat képességeiknek megfelelően sorolják be a képzési programok valamelyikébe.

Az elit magániskolák („public schools”) képzési rendszerüket tekintve mind a „grammar school” kategóriába sorolhatók. Ide csak felvételivel lehet bekerülni, az oktatás magas színvonalú, fő céljuk pedig, hogy diákjaik a brit elit egyetemeken folytathassák tanulmányaikat.

A felsőoktatásban az alapképzés 3, ritkábban 4 év és bachelor fokozatot („Bachelor's degree”) ad. Az erre épülő mesterképzés minimum egy év és értelemszerűen mesterfokozatot („Master's degree”) ad. Aki tudományos fokozatot szeretne, ezt követően doktori címet („Doctor of Philosophy”, röviden „PhD”) szerezhet, de ehhez már nemcsak új tudást kell elsajátítani, hanem kutatási eredményeket kell felmutatni.

Forrás:

European Commission (EC) | Eurydice | UK: England: Organisation of the Education System and of its Structure

Britannica

Vissza a tartalomjegyzékhez

Iskolatípusok és iskolarendszer az Egyesült Államokban

Az USA legtöbb államában 5-6 éves kortól 16 éves korig kötelező az oktatásban részt venni. Egyes államokban a felső korhatár 18 év.

A szülők 3 éves kor alatti gyermekeiket napközibe („day care”) adhatják. Ezt követően, 3 és 4 éves kor között, óvoda-előkészítő foglalkozásokra („pre-kindergarten”) járathatják őket. A napközi és az óvoda-előkészítő is fizetős, de egyik sem kötelező.

A „K-12”-es oktatási rendszer az óvodai oktatás és nevelés („kindergarten”) egy évét (ezt jelöli a „K-12”-ben a „K” betű) és az elemi és középiskolai képzés 12 évfolyamát foglalja magában.

Az elemi iskola („elementary school”) leggyakrabban 5 év (1-5. évfolyam). Ezt követi az alsó középfokú oktatás („middle school”), ami többnyire 3 év (6-8. évfolyam), majd a felső középfokú képzés („high school”), ami általában 4 év (9-12. évfolyam). A középiskolai bizonyítványhoz („high school diploma”) tanulmányaik során a diákoknak megfelelő mennyiségű kreditet kell összegyűjteniük. A 12. évfolyam végén záróvizsgák többnyire nincsenek.

A felsőoktatásban való továbbtanuláshoz azonban már egy jó átlagnál többre van szükség: az olvasást, írást, nyelvismeretet, valamint a matematikai és tudományos képességeket tesztelő, központilag szervezett vizsgákon („ACT” = „American College Test”; „SAT = „Scholastic Assessment Test”) is jól kell teljesíteni.

Finanszírozás szempontjából vannak ingyenes állami („public schools”) és fizetős magániskolák („private schools”). Utóbbiakban a képzés színvonala általában magasabb és diákjaik nagyobb százalékban jutnak be az elit egyetemekre (a köztudatban legalábbis ez az elgondolás él).

Az amerikai felsőoktatási rendszerben 6 különböző tudományos, illetve szakmai fokozat szerezhető:

  • „Associate's Degree”
  • „Bachelor's Degree”
  • „First-Professional Degree”
  • „Master's Degree”
  • „Intermediate Graduate Qualifications”
  • „Research Doctorate Degree”

Ezek részben egymásra épülnek, részben egymás alternatívái, például attól függően, hogy valaki inkább tudományos vonalon vagy gyakorlati szakemberként szeretne karriert építeni.

Forrás:

U.S. Department of Education | U.S. Network for Education Information (USNEI) | Structure of U.S. Education

Institute of Education Sciences (IES) | National Center of Education Statistics (NCES) | Digest of Education Statistics (2013) | The structure of education in the United States

University of Minnesota | Guide to the education system in the United States (archivált oldal, 2022. augusztus 15.)

Vissza a tartalomjegyzékhez






Az iskola: hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

Milyen témákról beszélhetsz?

  • szakkörök
  • iskolai vetélkedők (például iskolai rendezvények keretében)
  • tanulmányi versenyek
  • sportversenyek
  • osztálykirándulások
  • beavatási szertartások, szecskaavatók (és ezek árnyoldala)
  • szalagavatók
  • alma mater, alumni-találkozók
  • testvériskolák

Olvasnivaló:

British Council | LearnEnglish Teens | School prom

Vissza a tartalomjegyzékhez