Ember és társadalom
Az „Ember és társadalom” címet viselő II. témakör összesen 15 altémakörből (tételből) áll. Ebből nyolc mind középszinten, mind pedig emelt szinten előfordulhat, de emelt szinten már ezek kapcsán is sokkal komolyabb, összetettebb kérdésekre kell tudnod válaszolni. A fennmaradó hét altémakör (tétel), melyet az alábbi listában vastag betűvel szedtem, kizárólag emelt szinten fordulhat elő. Ezen az oldalon elsősorban utóbbiakhoz találsz egypár tippet, ötletet. Ezeket a tömör, magyar nyelvű összefoglalókat ne is próbáld meg lefordítani és betanulni, mert ahhoz már inkább felsőfokú (C1-es) nyelvtudásra lenne szükséged. Csak szedd össze saját tapasztalataidat, próbáld meg felidézni mit hallottál már ezekről a témákról, ha kell, olvass kicsit utánuk és próbáld meg gondolataidat akár szóban, akár írásban összefoglalni, természetesen angolul.
Ember és társadalom: az altémakörök (tételek) listája
- A másik ember külső és belső jellemzése
- Baráti kör
- Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)
- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
- Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése
- Női és férfi szerepek
- Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
- Ünnepek, családi ünnepek
- Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
- Öltözködés, divat
- Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése
- Vásárlás, szolgáltatások (posta)
- A fogyasztói társadalom, reklámok
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között
- Társadalmi viselkedésformák
Ember és társadalom: az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)
Egészséges, kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok
Kölcsönösség
Az igazán szoros emberi kapcsolatokban fontos a kölcsönös szeretet, tisztelet, megbecsülés, bizalom, felelősségérzet (a másik iránt), törődés, anyagi / lelki / érzelmi támogatás, őszinte érdeklődés a másik helyzete, sorsa, problémái iránt.
Fontosság, hasznosság érzése
Ha az ember érzi, hogy fontos másoknak, hasznára lehet másoknak, az nagymértékben javíthatja az önbecsülését.
Társaság
Az ember alapvetően társas lény. Még a kevésbé társasági ember számára is fontos, hogy időnként legyen kihez szólnia, hogy az élményeit meg tudja osztani valakivel.
Biztonságérzet
A tudat, hogy vannak az ember körül olyanok, akikre feltétel nélkül számíthat, csökkenti a stresszt. Ennek eredménye a nagyobb érzelmi stabilitás, lelki egyensúly, jobb mentális és testi egészség.
Gyermekkorban, időskorban, illetve bármilyen kiszolgáltatott élethelyzetben (például súlyos betegség esetén) ez fokozott jelentőséggel bír. Szélsőséges esetben akár az ember életben maradása is múlhat rajta. Egy szerető család, illetve odaadó barátok nagymértékben tompíthatják a tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzését. Már az is sokat számít, ha egyszerűen csak meghallgatják, megnyugtatják, bátorítják, érzelmileg támogatják az embert, de adhatnak konkrét tanácsot, nyújthatnak fizikai segítséget is.
Magánéleti problémák: amikor szűk környezetünk bajok forrása
Sajnos sok esetben az emberi kapcsolatok távol esnek az ideálistól és komoly stressz forrásává válhatnak. Ezáltal növelhetik a mentális betegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések és egyéb egészségügyi problémák kockázatát. A magánéleti problémák kihathatnak továbbá az iskolai, illetve munkahelyi teljesítményre is.
Ember és társadalom: lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése
A felnőttek nézőpontja
- Milyen sztereotíp kép él a felnőttekben a kamaszokról?
- Véleményed szerint mennyire van ennek valóságalapja? Miben tévednek? Miben van igazuk?
Tudományos magyarázatok
- az agy gyorsütemű fejlődése
érintett kulcsfontosságú agyterületek:
-
- prefrontális kéreg („prefrontal cortex”)
- limbikus rendszer („limbic system”) – amigdala („amygdala”)
- hormonális változások, „tomboló” hormonok („raging hormones”)
Tipikus / tipikusnak tartott kamaszkori viselkedés („typical teen behaviour”) ...
- ellentmondásos, szélsőséges viselkedés, kiszámíthatatlanság
- túldramatizált, irracionális viselkedés, heves érzelmek, érzelmi kitörések
- hangultváltozások
- impulzív viselkedés, elhamarkodott döntések
- túlzott vakmerőség, veszélyérzet hiánya, gyenge mérlegelési képesség
- kísérletezgetés (drogok, alkohol, cigaretta, stb.)
- erős önállósodási vágy
- identitás-keresés
- bizonytalanság-érzet
- közösségi megfelelési kényszer: a kortársak elfogadásának és tiszteletének megnyerése kiemelt fontosságú – kortárs nyomás („peer pressure”)
- lázadás a szülőkkel, általában a felnőttekkel szemben, „állandó” vitatkozás, hazudozás
… és amikor már többről van szó: problémás tinédzserek („troubled teens”)
- mentális betegségek („mental illness”)
- függőségek („addiction”)
- fiatalkorú bűnözés („juvenile delinquency”)
Olvasnivaló / néznivaló …
HelpGuide | Teen Issues
TEDGlobal 2012 | Sarah-Jayne Blakemore:
- The mysterious workings of the adolescent brain (angol eredeti)
- A serdülő agy rejtélyes működése (magyar verzió)
Ember és társadalom: előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
Pár általános kifejezés
- esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve („principle of equal opportunities and equal treatment”)
- előítélet („prejudice”)
- sztereotípia („stereotype”)
- diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés („discrimination”)
- pozitív diszkrimináció („positive discrimination”)
Mi miatt válhat valaki diszkrimináció célpontjává?
- kor („age”)
- biológiai nem („sex”, „biological sex”, assigned sex”)
- társadalmi nem („gender”), nemi identitás („gender identity”)
- férfiak / nők
- LMBT csoportok („LGBT community”)
- szexuális orientáltság („sexual orientation”)
- fogyatékosság („disability”)
- mozgáskorlátozottak
- látássérültek
- hallássérültek
- beszédben akadályozottak
- teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdők
- értelmi fogyatékosok
- faji hovatartozás („race”), bőrszín („colour”)
- etnikai hovatartozás („ethnicity”)
- nemzeti hovatartozás („nationality”)
- vallás („religion”)
Társadalmi problémák
Sokszor egyszerűen a tájékozatlanság, illetve a személyes tapasztalat hiánya (vagy éppen egy rossz élmény) vezet az előítéletek, sztereotípiák kialakulásához. Ez akadálya lehet bizonyos társadalmi problémák hatékony kezelésének.
- diszkrimináció az oktatásban
- diszkrimináció a munkahelyen
- munkanélküliség („unemployment”), a munkanélküliek („the unemployed”) megítélése
- hajléktalanok („the homeless”) és megítélésük
- mentális problémák („mental health problems”), függőségek („addiction”)
- emberkereskedelem („human trafficking”) és prostitúció („prostitution”)
- kisebbségek („minorities”) megítélése és helyzete
Társadalmi problémák kezelése
- nemzetközi egyezmények („international conventions”)
- törvények („laws”) és rendeletek („regulations”)
- figyelemfelhívó kampányok („awareness-raising campaigns”)
- nevelés, oktatás („education”): családon belül és az iskolában
Forrás:
Wolters Kluwer | 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Európai Bizottság | Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás | A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
Eötvös Loránd Tudományegyetem | Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ (SRPSZKK) | A fogyatékosság és fogyatékosságfogalom értelmezése
Ember és társadalom: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
Pár kulcsszó
- munkaszüneti nap („public holiday”)
- ünnepség („celebration”)
- megemlékezés („commemoration”)
Történelem
Egy nemzet, ország sorsának alakulását, identitását történelmi események sora határozza meg. Bár minden évben számos évfordulóról megemlékezünk, csak pár alkalommal tart az ország nagyszabású rendezvénysorozatot. Ezek a kiemelt történelmi évfordulók, nemzeti ünnepek egyben munkaszüneti napok is:
- Március 15.
az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja
„anniversary of the beginning of the revolution and war of independence of 1848-1849 and the birth of the modern Hungarian parliament”
- Augusztus 20.
államalapító Szent István ünnepe
„Saint Stephen’s Day”
- Október 23.
az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja
„anniversary of the beginning of the revolution and war of independence of 1956 and the proclamation of the Hungarian Republic in 1989”
A múlt, különösen a közelmúlt eseményeiről való megemlékezésnek gyakorlati jelentősége is van: fontos, hogy a történelem tragikus eseményei ne merüljenek feledésbe és legfőképp ne ismétlődhessenek meg.
A művelődés, kultúrálódás mellett az augusztus 20-i és a március 15-i ünnepségek számos lehetőséget kínálnak a kikapcsolódásra is.
Vallás
Az alábbi munkaszüneti napok a keresztény valláshoz kötődnek, bár sokak számára elsősorban családi események:
- Nagypéntek („Good Friday”)
- Húsvét („Easter”):
- Húsvét vasárnap („Easter Sunday” / „Easter Day”)
- Húsvét hétfő („Easter Monday”)
- Pünkösd:
- Pünkösd vasárnap ( „Whit Sunday” / „Pentecost”)
- Pünkösd hétfő („Whit Monday”)
- Mindenszentek („All Saints’ Day” / „All Hallows' Day”)
- Karácsony:
- Karácsony első napja („Christmas” / „Christmas Day”)
- Karácsony második napja („Boxing Day”)*
* Ez az angolszász verzió: ha december 26. vasárnapra esik, akkor a rákövetkező nap.
Egyéb munkaszüneti napok
- Újév („New Year”)
- A munka ünnepe („May Day”)
Család és barátok
Ezek az ünnepek tartalmasabbá, színesebbé teszik az ember életét, szorosabbra fűzhetik a családi, rokoni, baráti kapcsolatokat.
- születésnapok („birthdays”)
- névnapok („name days”)
- évfordulók („anniversaries”):
- házassági évforduló („wedding anniversary”)
- mérföldkövek:
- ballagás
- érettségi bizonyítvány átvétele
- diplomaosztó, stb.
Forrás:
Belügyminisztérium | Magyar nemzeti és történelmi jelképek | Nemzeti és állami ünnepek
Ember és társadalom: az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése
Itt példaként hozhatod a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat és azok kultúráját, beleértve az adott kultúrában / szubkultúrában az öltözködés szerepét (például hagyományőrzés, identitás, életérzés kifejezése, lázadás / polgárpukkasztás, stb.), illetve az adott csoporton belül az öltözködés írott / íratlan szabályait (etikett, erkölcsi normák, stb.).
Kitérhetsz továbbá a társadalom egészének az adott társadalmi csoporttal szemben támasztott elvárásaira, reakciójára; előítéletekre és sztereotípiákra; egyes szubkultúrákhoz tartozó emberek negatív megítélésére kizárólagosan megjelenésük, öltözködési szokásaik alapján.
Konkrét témák
Tájegységek és vidékek → magyar népviseletek („folk costumes”):
- Alföld (Galgamente, Kalocsa, Matyóföld)
- Dunántúl (Hosszúhetény, Ormánság, Sárköz)
- Felföld (Hollókő, Kazár)
- Erdély (Kalotaszeg, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád)
Nemzetiségek („ethnic groups”) Magyarországon:
- romák („Roma”)
- németek („Germans”)
- románok („Romanians”)
- szlovákok („Slovaks”)
- horvátok („Croats”)
- szerbek („Serbs”)
- ukránok („Ukrainians”)
- lengyelek („Poles”)
- bolgárok („Bulgarians”)
- görögök („Greeks”)
- ruszinok („Rusyns”)
- örmények („Armenians”)
- szlovének („Slovenians”)
Vallási csoportok („religious groups”)
Korcsoportok („age groups”):
- gyermekek
- tinédzserek
- fiatal felnőttek
- középkorúak
- idősek
Generációk („generations”):
Ezek inkább leegyszerűsített sztereotípiák, de beszélhetsz róluk. Az elnevezések Észak-Amerikából, Nyugat-Európából származnak és nem feltétlenül relevánsak Magyarországra. Ennek ellenére itthon is közkeletű kifejezések.
- „Baby Boomers”
- „X generáció” („Generation X” / „Gen X”)
- „Y generáció” („Generation Y” / „Gen Y” / „Millennials”)
- „Z generáció” („Generation Z” / „Gen Z”)
Itt a lényeg, hogy mikor születtek, nem az, hogy most éppen hány évesek!
Ifjúsági szubkultúrák („youth subcultures”):
- Múlt és jelen
- A közösségi média szerepe
Pár példa:
- „Rockers”
- „Metallers”
- „Emos”
- „Goths”
- „Seapunk” (stílus)
Társadalmi rétegek („social classes”):
- Társadalmi státusz („social status”) és státuszfogyasztás („status consumption”)
Szakmák („professions”):
- cégvezetők, üzletemberek
- bankárok
- politikusok, stb.
Egyenruhások:
- rendőrök
- tűzoltók
- katonák
- pilóták
- légiutas-kísérők
- orvosok
- nővérek, stb.
Forrás:
KSH | Népszámlálás 2011 | Nemzetiségek
Arcanum | Magyar néprajzi lexikon | Népviselet
Ember és társadalom: a fogyasztói társadalom, reklámok
Mivel az átfogó témakör az „ember és társadalom” címet viseli, az alábbi témák kapcsán a hangúly elsősorban a társadalmi értékrenden, annak változásán, adott esetben a változás szükségességén, a különböző viselkedésformák társadalmi megítélésén és következményein van.
Lehetséges témák …
- agresszív marketing, manipulatív, megtévesztő reklámok
- márkanagykövetek: celebek és influenszerek; a közösségi média szerepe
- fogyasztói társadalom és ünnepek (például: karácsony, Bálint-nap / Valentin-nap): miről szól és miről kellene, hogy szóljon?
- státuszfogyasztás („status consumption”)
- túlfogyasztás („overconsumption”), pazarlás
- „Vedd meg, dobd el, vegyél újat!” szemlélet
- tartós fogyasztási cikkek: rövidülő élettartam, tervezett elavulás
- (környezet)tudatos fogyasztás („conscious consumption”, „environmentally conscious consumption”)
- körforgásos gazdaság („circular economy”)
Ember és társadalom: társadalmi viselkedésformák
Itt alapvetően a következő témákról beszélhetsz:
- mi az elfogadott, elvárt viselkedés általánosságban véve, illetve különböző társadalmi csoportokban
- deviáns viselkedés: társadalmi normáktól („előírásoktól”) eltérő, azokkal szembemenő viselkedési formák
- társadalmi normák változása az idők folyamán, kulturális különbségek
Az alábbi kifejezések használatában még a szakirodalomban is vannak következetlenségek. Ennek (egyik) oka talán az, hogy ezek a normák nem függetlenek egymástól:
- szokásnormák („traditional social customs / conventions”, „folkways”)
- erkölcsi normák („mores”, „norms of morality”), etika („ethics”)
- vallási normák („religious norms”)
- jogi normák („legal norms”)
- illemszabályok („rules of etiquette”)
- a divat szabályai („fashion rules”)
- szakmai előírások („professional norms”)
- politikai normák („political norms”)
- szervezeti szabályok („organisational norms”„organisational policies”, „company policies”, „workplace policies”)
Itt beszélhetsz a gátlásos, visszahúzódó, társaságot kerülő emberekről.
A fenti kifejezéseknek számos definíciója létezik (pszichológiai, szociológiai, kriminalisztikai), de itt alapvetően bármire gondolhatsz a másokat zavaró / idegesítő vagy szimplán polgárpukkasztó, de ártalmatlan viselkedéstől kezdve a súlyos bűncselekményekig.
Példák ...
- harsány viselkedés, zajongás, rendbontás utcán; csendháborítás („noise nuisance”)
- káromkodás („swearing”)
- fenyegető viselkedés („intimidating behaviour”); fenyegető, erőszakos bandák („intimidating groups”)
- összeférhetetlen / zajos / idegesítő szomszédok („nuisance neighbours”)
- részeges viselkedés („drunken behaviour”), ittas vezetés („drink-driving”)
- szemetelés az utcán („littering”), illegális szemétlerakás („fly-tipping”)
- graffitizés („graffiti”)
- vandalizmus („vandalism”)
Amiket a szociológia gyakran tárgyal ...
- öngyilkosság („suicide”)
- alkoholizmus („alcoholism”) (szenvedélybetegség)
- kábítószer-fogyasztás („drug abuse / misuse”)
- nem szervi eredetű mentális betegségek („mental illness”)
- bűnözés („crime”)
- prostitúció („prostitution”)
Forrás:
Andorka Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 2006. | 17. fejezet - Deviáns viselkedés (archivált oldal, 2020. március 22.).